Tengeri férgek vis. Megtalálták a tenger leghangosabb állatát – egy férget
Anatómiai—élettani sajátosságaik[ szerkesztés ] A húrférgek hosszú testű, többé-kevésbé merev, húrszerű férgek; elérhetik az 1 m-es hosszúságot is. Testüket vastag kutikula fedi, amely alatt ún. A hipodermisz sokszögletű sejtek egyetlen rétegéből áll. Alatta van a bőrizomtömlőamely csak hosszanti izmokat tartalmaz.
helminták és a hold
Egy vagy két középvonaluk van, oldalvonalaik nincsenek. A kutikulájuk felületén finom vésmények sculptura találhatók, melyek fajonként különbözőek, így segítenek a felismerésben. A bőrizomtömlő a középvonalaknak megfelelően 1, illetőleg 2 helyen hosszanti megszakadást mutat. A tengeri fajoknál a testüreg osztatlan, míg az édesvízieknél több üregre tagolódik kötő szövetes falak segítségével egy hátközépi, egy hasközépi, két félig oldali, két oldali üreg.
Bélcsatornájuk a hasközépi üregben fut végig. Szájuk csúcsi helyzetű, kicsiny, olykor el is záródik.
Egész bélcsatornájukon a visszafejlődés jelei tabletta férgek ellen, mert kifejlett tengeri férgek vis nem is táplálkoznak. A Goriidea osztályban megvan a végbél és nyílásaa végbélbe torkollanak az ivarjáratok is kloáka.
A Nectonematidea osztályban a középbél vakon végződik, utóbél — és így végbél — nincs. Légző- keringési és kiválasztószerveik nincsenek.
- Támogasd a Qubit munkáját!
- Húrférgek – Wikipédia
- Megtalálták a tenger leghangosabb állatát – egy férget - Qubit
- A nagy kékség mágikus méregfiolái
Légzésük diffúz módon, a nedves kutikulán és hipodermiszen át történik. A tápanyagokat a testüregben lévő folyadék szállítja, a kiválasztás pedig sejtek szintjén önállóan történik.
Központi idegrendszerük a bélcsatorna elejét körülfogó ideggyűrűből garatideggyűrű és az ehhez kapcsolódó hosszanti hasi idegtörzsből áll. Dúcok nincsenek, az idegsejtek szétszórva helyezkednek el az idegtörzs mentén.
A nagy kékség mágikus méregfiolái
Bőrérzékszerveik vannak, melyeket tapintó papilláknak nevezünk. A hímeknek a farki testvégen ivari papilláik is kifejlődtek. A húrférgek váltivarúak, ivarszerveik párosak.
- Népi receptek kiűzése férgek A legegyszerűbb szervezetű férgek a laposférgek Platyhelminthes állattörzsébe tartoznak.
A hímek testvége egyes nemekben kétkaréjú, a nőstényeké mindig csak egykaréjú ivari dimorfizmus. A hímek heréje a félig oldali testüregöbölben helyezkedik el, és a vezetékük a végbélbe torkollik kloáka. A petefészkek az oldali testüregöblök falán fejlődnek, egymás után, sorban.
Húrférgek a szöcskében, mint gazdaállatban. Egyedfejlődésük a következőképpen történik. A megtermékenyített petéből lárva fejlődik, amelynek fején szúró-fúró tövisek találhatók egy kiölthető-visszahúzható, ormányszerű képletben, az ormány végén pedig két horogkoszorú. A lárva valamilyen vízi rovar pl. Vagy a lárvát, vagy a belőle kifejlődő imágót eszik meg más, ragadozó vagy dögevő rovarok.
Egyes húrférgek a növényeken tokozzák be magukat, és növényevő rovarok eszik meg őket pl.
Megtalálták a tenger leghangosabb állatát – egy férget
A gazdában a húrféreglárva fokozatosan átalakul: féreggé fejlődik, eléri a végleges, kifejlett testméretet, de az ivarérettséget még nem.
Hazánkban a húrférgek gazdái elsősorban futrinkafélék Carabidaedögbogárfélék Silphidae tengeri férgek vis gyászbogárfélék Tenebrionidaede lehetnek még egyenesszárnyúak és pókok is.
A kifejlett féreg elhagyja a gazdaállatot, és vizes környezetbe kerülve párzik, majd szaporodik. A húrférgeket korábban két rendre osztották. A két korábbi rendet emelték osztályi rangra. Gomolyférgek osztálya — Goriidea[ szerkesztés ] Csak hasoldali középvonaluk van, testüregük öblökre tagolt, kloákájuk van.
Tengeri gomolyférgek osztálya — Nectonematidea[ szerkesztés ] Háti és hasi középvonaluk van, testüregük nincs öblökre tagolva.
Utóbelük hiányzik, ivarmirigyeik páratlanok. Tengeri állatok, testükön úszósertékkel.