Krónikus dermatitis. Mit jelent az atópiás dermatitisz?
Az atópiás dermatitisz Nyomtatás Az atópiás dermatitisz az egyik leggyakoribb krónikus, gyulladásos bőrbetegség. A közlemény célja a betegség patomechanizmusával, diagnosztikájával, terápiájával kapcsolatos ismeretek, újdonságok összefoglalása. Patomechanizmus Az AD kialakulásában két fő tényező játszik szerepet: a bőr barrier károsodása és az immunrendszer eltérései.
A bőr barrier egyik legfontosabb feladata szervezetünk belső tereinek elhatárolása a külső környezettől. Ezenkívül megakadályozza különböző kórokozók baktériumok, gombák, vírusokkémiai hatások allergének, toxikus vegyületekfizikai hatások mechanikai sérülés, UV sugárzás bejutását a szervezetbe, valamint szabályozza testünk vízvesztését is.
A bőr barriert felépítő bármely struktúrfehérje genetikai vagy szerzett károsodása hozzájárulhat a betegség kialakulásához, azonban az egyik legismertebb ezek közül a modern eszközök a helminták számára FLG fehérje hiánya.
Az Krónikus dermatitis génjében bekövetkező funkcióvesztő mutációk nagyon erősen prediszponálnak az AD kialakulására.
Az atópiás dermatitisz tünetei
Tudjuk, hogy a fehérje csökkent termelését okozhatja az AD-re jellemző bőrgyulladás is, vagyis szerzetten is kialakulhat. Krónikus dermatitis úton jöjjön is létre az FLG hiánya, nemcsak a barrier károsodik emiatt, hanem egyéb következményei is lesznek. Többek között magasabb lesz a bőrfelszín pH-ja is, ami kedvez patogén baktériumok, pl.
Emellett FLG-hiányos betegek körében megnő az asztma kialakulásának esélye is, hiszen a károsodott barrieren keresztül az allergének könnyebben szenzitizálják szervezetünket.
A keratinociták által termelt citokin, a thymic stromal lymphopoietin TSLP kulcsszereppel bír az AD-re jellemző bőrgyulladás kialakulásában. Számos környezeti trigger mechanikai sérülés, S. A Th2 sejtek olyan citokineket IL-4, IL kezdenek termelni, amelyek tovább károsítják a bőr barriert.
Ez a T-sejt-mintázat mind a krónikus dermatitis akut, mind a krónikus fázisában jellemző, a korábban leírt T-sejt-váltás Th2-ről Th1-re krónikus fázisban ma már nem elfogadott elképzelés. Mindegyik fázisnak típusos jeleit és lokalizációit különböztetjük meg, de átfedések is lehetségesek.
¿Qué es la dermatitis atópica?
Amennyiben a tünetek kiterjedtek, érinthetik a törzset, a végtagok feszítő felszínét és a farpofákat is 1. Gyermekkorban már kevésbé jellemzők az exszudatív tünetek, inkább a bőrszárazság, lichenifikált papulák és plakkok láthatók. A tünetek jellegzetes lokalizációban jelennek meg, a kézfejen, lábfejen, csuklón, könyökhajlatban, térdhajlatban. Az arcon inkább a periorbitális és periorális érintettség a jellemző 1. A gyermekkoron túl is perzisztáló tünetekre számos tényező hajlamosíthat.
A már kezdetektől is súlyos klinikai forma, az elsősorban nyakra-arcra lokalizált tünetek, az FLG-mutáció, a fényérzékeny bőrtípusok, atópiás betegség a családban, női nem, más atópiás betegségek allergiás rinitisz, asthma bronchiale az anamnézisben. Az öregedéssel kapcsolatos hormonális változások, az immunrendszer szeneszcenciája krónikus dermatitis befolyásolja a tünetek megjelenését.
A tünetek száraz, hámló eritémás papulákból, nagy, lichenifikált plakkokból állnak, de előfordulhatnak prurigós göbcsék is. Nedvezés, pörkösödés csak bakteriális felülfertőződés esetén alakul ki. A tünetek predilekciós helyei leginkább a fej, nyak, felső végtagok, hát, a kéz- és a lábfej dorzális felszíne 1.
Atópiás alkat
A krónikus dermatitis rész a beteg által panaszolt viszketés és alváshiány mértékét 0—10 pont méri. A maximális pontszám25 pont felett közepesen súlyos, 50 pont a méhnyak genitális szemölcsei súlyos betegségről beszélünk. A klinikai tünetek leírására ma is a Jon Hanifin és Rajka György által kidolgozott kritériumrendszert használják.
Járulékos jellemzők az arci sápadtság, pityriasis alba faciei, ichtiózis, tenyéri hiperlinearitás, keratosis pilaris, periorbitális elváltozások, fehér dermografizmus, lichenifikáció, exkoriáció jelenléte.
Fontos megemlíteni, hogy ezek a kiegészítő adatokat szolgáltató vizsgálatok nem szükségesek a diagnózis felállításához, a diagnózist a klinikai kép és az anamnézis alapján állítjuk fel. A szeborreás dermatitiszt, főleg csecsemők esetében, sokszor nehéz elkülöníteni az AD-től.
A csecsemőkori szeborreás dermatitisz a papilloma a szájban tünetek fejbőrt, az arcot, az axilláris és az inguinális régiót érintheti. Az elkülönítést könnyíti, hogy kiterjedt szeborreás dermatitisz esetén a pelenka alatti terület is érintett lehet, míg AD-ben nem.
AD-re jellegzetesek a száraz hámlással kísért, eritémás papulák, plakkok, míg szeborreás dermatitiszben inkább zsírosan hámló, lazacvörös papulák, plakkok jellemzők.
Szeborreás dermatitisz esetén exkoriáció nyomait nem látjuk, mivel az érintett terület nem vagy csak enyhén viszket. A kontaktdermatitisz elemi jelenségei hasonlóak az AD-éihoz, azonban a tünetek éles széle, típusos krónikus dermatitis, valamint az krónikus dermatitis segíthet a kórformák elkülönítésében. A rühesség, hasonlóan az AD-hez, eritémás, exkoriált papulákkal jár, a betegek kifejezett viszketésről panaszkodnak. Ilyenkor a rövid anamnézis, a lakótársak hasonló panaszai, az éjszaka erősödő viszketés, a tenyéri, talpi, genitális tünetek a szkábiesz diagnózisát erősítik meg.
A dermatitis herpetiformis Duhring, a gluténszenzitív enteropátia bőrmanifesztációja esetén is kifejezett viszketésről panaszkodnak a páciensek, a tünetek főleg a végtagok feszítő felszínén jelennek meg. A diagnózis felállításában a bőrbiopszia lehet segítségünkre.
Ritkább kórképek, mint a hiper-IgE-szindróma vagy egyes genodermatózisok pl. FLG-mutáció következtében kialakult ichtyosis vulgaris is hasonló bőrtünetekkel járhatnak, mint az AD. A bőrpuhító, bőrnyugtató kezelés javítja a bőr barrier funkcióját, fokozza a gyulladáscsökkentő lokális készítmények hatását, csökkenti a lokális kortikoszteroid iránti igényt, csökkenti a fellángolások számát.
Az atópiás dermatitisz lehetséges okai és kiváltó tényezői
A hidratálókat legalább naponta kétszer kell alkalmazni. Az emolliensek tartalmazhatnak vazelint, glicerint, ureát. Az krónikus dermatitis fontos megjegyezni, hogy irritációt okozhat, ezért gyermekek esetében háttérbe szorult a használata, inkább a glicerint tartalmazó externákat javasolják. Irritatív hatású lehet gyermekek esetében a propilénglikol, valamint egyéb allergizáló hatású növényi fehérjék pl.
A bőr tisztítása krónikus dermatitis kulcsfontosságú. Langyos, 27—30 °C-os vízben való 5 perces fürdés, az utolsó 2 percében fürdőolaj hozzáadásával, segít megakadályozni a bőr kiszáradását. A tisztálkodáshoz szappan és tusfürdők helyett jobb szintetikus detergenseket használni, emolliens fürdőolajokkal.
Az emollienskezeléssel együtt a lokális gyulladáscsökkentők használata az AD terápiájának fő eszköze. A lokális kortikoszteroidok nemcsak akut fellángoláskor hatásosak, hanem segítenek a tünetmentes periódusban is, a fellángolások megelőzésében. Akut fellángolás esetén potens szerek napi egyszeri alkalmazását ajánljuk 3—6 napig.
Enyhe betegségaktivitás esetén elegendő a heti szori alkalmazás megfelelő bázisterápiával. A lokális szteroid alkalmazásának mértékegysége az ujjhegy egység fingertip unit. Egy egység az az 5 mm-es tubusnyíláson át kinyomható mennyiség, amely a mutatóujj tenyéri, disztális végpercének redőjétől az ujjbegyig ér.
Allergiás szembetegségek Az atópiás dermatitis az egyik leggyakoribb bőrbetegség, amelynek kezelése máig sem tökéletesen megoldott.
Egy egységnyi szteroiddal egy felnőtt a testének kb. Nedvező, erodált tünetek esetén kezdetben hígított szteroidokkal átitatott nedves pakolást, kötést célszerű alkalmazni pár napig, legfeljebb 2 hétig.
Milyen folyamatok történnek az atópiás bőrben? A nagyon száraz, irritált, viszkető bőr súlyosabb formáját atópiás bőrnek nevezzük. Ez a bőrbetegség már kora gyermekkorban kialakul és jellegét tekintve szinte járványszerű méreteket ölt. Ez az egyik leggyakoribb tünet, mellyel az emberek bőrgyógyászhoz fordulnak. A nyugati országokban az atópiás dermasztitiszes esetek száma megduplázódott, vagy megháromszorozódott az elmúlt 30 évben.
Régebben a gyulladás szanálódásával a lokális szteroid készítményt is leállították. Ma már a proaktív szemléletet fogadjuk el, vagyis a leggyakrabban érintett bőrrégiókban krónikus dermatitis dózisú gyulladáscsökkentő kezelés alkalmazását javasoljuk hetenként kétszer. A tacrolimus és a pimecrolimus tartozik ide.
Hosszú távon alkalmazva gyorsan csökkentik az akut tüneteket, csökkentik a fellángolások számát, hosszú időn keresztül tünetmentességet biztosíthatnak. A kalcineuringátlók használatakor nem alakulnak ki a kortikoszteroidokra jellemző mellékhatások, ezért ez a kezelés az olyan érzékeny bőrterületeken is alkalmazható, mint az arc, a genitáliák, a lágyékhajlat, a hónalj. A leggyakrabban jelentkező mellékhatás a csípő érzés, viszketés, kipirulás az alkalmazás helyén, de ezek pár napos használat után elmúlnak.
Tacrolimus-kezelés során a S. Használata mellett nem krónikus dermatitis gyakoribb az eczema herpeticum kialakulása sem. Nagy betegszámú, hosszú távú vizsgálatok azonban ezt nem támasztották alá, lokálisan alkalmazva hosszabb távon is alig mérhető volt a szérumszintjük11 2.
Atópiás dermatitisz
Szisztémás kezelés Súlyos, kiterjedt, lokális kezelésre nem reagáló betegségben szisztémás kezelést is be kell állítani. A szisztémás szteroid hatékonyan és gyorsan tudja csökkenteni a tüneteket, azonban csak rövid ideig, megfelelő dózisban alkalmazható.
Fontos a betegek vesefunkciójának gyakori ellenőrzése, valamint a rendszeres vérnyomás-ellenőrzés a gyógyszer szedése alatt. Szedése alatt fontos a vérkép, a májenzimek rendszeres ellenőrzése.
Amennyiben hatástalanok azathioprin vagy mycophenolat-mofetil adásával is próbálkozhatunk. Habár kisszámú és változó eredményű kutatás áll rendelkezésre, az allergénspecifikus immunterápia, hasnyálmirigyrák puffadás nem is első vonalbeli terápiaként, de megpróbálható.
Szenzitizált AD-betegek bőrtünetei fellángolhatnak az adott allergénnel való találkozás után. Az allergénspecifikus immunterápia az adott allergénre krónikus dermatitis szenzitizációt szünteti meg. Azokban az esetekben, amikor egyidejűleg rinitisz vagy asztma is fennáll, a légúti tünetek is csökkenthetők.
AD esetében is várhatók a biológiai terápiák a jövőben középsúlyos, súlyos betegség fennállásakor. Remélhetőleg egyedi méltányossági kérelemmel hamarosan elérhető lesz majd az interleukinreceptor-α-gátló dupilumab. Az ILgátló nemolizumab a viszketés csökkentésében lehet jó hatásfokú, egyelőre az 1.
Az anti-TSLP tezepelumabot szintén 1. A biológiai terápiák megjelenésével súlyos AD-ben szenvedő betegek számára nyílnak hatékonyabb kezelési lehetőségek. Ezek eredményeként jelentek meg a közelmúltban új kezelési elvek, terápiák, és a jövőben is egyre betegségspecifikusabb, célzott terápiák válnak majd elérhetővé. Utóbbiak az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósultak meg. Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots.
You need JavaScript enabled to view it. A szerzők krónikus dermatitis Dr. Hajdu K, Szegedi A. Az atópiás krónikus dermatitis patomechanizmusa. Bőrgyógy Vener Szle ;— 2. The immunology of atopic dermatitis and its reversibility with broad-spectrum and targeted therapies.
Atópiás dermatitis
J Allergy Clin Immunol ;—76 3. Nagy G. Az atópiás dermatitis klinikai jellemzői gyermekkorban. Bőrgyógy Vener Szle ;— 4. Pónyai Gy.
A felnőttkori atópiás dermatitis: epidemiológia, provokáló faktorok és prognózis, klinikai tünetek és differenciáldiagnózis. Bőrgyógy Vener Szle ;— 5.
- Dermatitis: a bőr gyulladásos betegsége - HáziPatika
- Plathelminthen fortpflanzung
- Choroid plexus papilloma növekedés
- Ótvar tünet
- Atópiás dermatitis – Wikipédia
- PharmaOnline - Gyógynövények az atópiás dermatitis kezelésében
- Férgek előkészítése újszülöttek számára
Br J Dermatol ;— 6. Hanifin JM, Krónikus dermatitis G. Diagnostic features of atopic dermatitis. Acta Derm Venereol ;—47 7. Derivation of a minimum set of discrimnators for atopic dermatitis. Br J Dermatol ;— 8. Gáspár K, Szegedi A. Az atópiás dermatitis diagnosztikája, differenciáldiagnosztikája. Bőrgyógy Vener Szle ;— 9. Barrett M, Luu M. Differential diagnosis of atopic dermatitis.