Tüdőrák csomók. Jó, vagy rosszindulatú?

Paraneoplasiás tünetcsoport

Legjobb, ha a beteg részletesen megbeszéli a teendőket kezelőorvosával — a beszélgetésre való felkészülésben segít ez a tájékoztató. A CT tech­nika elterjedése óta a módszer nagyobb felbontóképessége miatt gyakrabban derül fény ilyen csomókra, és aránylag több kisméretű elváltozás van közöttük.

Jóindulatú vagy rosszindulatú? A tüdőben talált csomó lehet jóindu­latú, azaz benignus — pl. A rizsszem­nyi 8 mm-nél kisebb elváltozások zöme jóindulatú, a diónyiak 2 cm-nél nagyobb átmérőjűek sokszor rosszin­dulatúak.

A tüdőrák okai

Az elváltozás szabálytalan vagy nyúlványos széle, tejüvegszerű fedettsége, a meszesedés hiánya erősíti a rosszindulatú daganat gyanúját.

A korábbi vagy a követés során ké­szült későbbi röntgenfelvételek segítsé­gével megítélhető, hogy milyen gyorsan növekszik az elváltozás, ha növekszik egyáltalán. Ha 1 hónapnál rövidebb vagy 1 évnél tüdőrák csomók idő alatt kétsze­reződik meg a csomó átmérője, az jóin­dulatú folyamat mellett szól. Ha 2 éven át nem növekedett a csomó, és foko­zott rákkockázatra sem utal semmi, ak­kor szinte biztosan nem áll a háttérben malignus elváltozás. Nagyobb a rosszindulatú folyamat valószínűsége dohányzó és korábban daganatos betegséget átvészelt betegek esetében: az ő kivizsgálásuknak külö­nösen alaposnak kell lennie.

Miből áll a további kivizsgálás? Az orvos először összehasonlítja a röntgen- vagy CT-leletet korábbi fel­vételekkel, ha vannak férgek a szarvasmarhák kezelésében arra tüdőrák csomók, hogy megvolt-e korábban is a csomó, és hogy változott-e, növe­kedett-e azóta.

Amennyiben a kerek­árnyék mérete, kinézete, növekedése alapján jóindulatúnak látszik, elegen­dő lehet időnként újabb felvétel ké­szítésével ellenőrizni, van-e változás.

Ellenkező vagy nehezen megítélhe­tő esetben mielőbbi célzott tüdőgyógyászati kivizsgálásra van szükség. A CT után esetenként érdemes elvé­gezni egy másik képalkotó vizsgálatot, az ún. Biztos kóris­mét a biopszia tesz lehetővé: a mell­kasfalat átszúrva vagy a légcsövön át szövetmintát vesznek az elváltozás helyéről, és mikroszkópos szövetta­ni vizsgálatot végeznek: így a burján­zó daganatsejtek jelenléte vagy hiánya nagy biztonsággal megállapítható.

A tüdőrák gyanúját keltő tünetek

Mi lesz akkor, ha…? Ha a további vizsgálatok rosszindula­tú tüdődaganatot igazolnak, akkor az érintett tüdőlebeny műtéti eltávolítása adhat jó esélyt a teljes gyógyulásra.

Az előrehaladottabb daganatok kezelése során a műtétet gyógyszeres kezeléssel is kiegészítik. A még előrehaladottabb, műtéttel el nem távolítható tüdődaga­natokat szintén gyógyszerekkel keze­lik, de ilyenkor a végleges gyógyulásra kisebb az esély. Napjainkban is sok új daganatellenes gyógyszer kipróbálása van folyamatban, így ezek a betegek tü­dőgyógyászuk révén megpróbálhatnak bekapcsolódni valamelyik ígéretes kí­sérleti gyógyszer klinikai vizsgálatába.

A hosszú időn át nem növekvő cso­mók általában nem okoznak tüneteket és panaszokat.

Tünetek tüdőrák csomók ke­zelésre sincs szükség, de az elváltozást időnként ellenőrizni kell.