Férgekhez

Férgek eszközei férgekhez. Ostorféreg bőr

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József Mit értsünk férgen? Mely állatokat sorozzunk a férgek állatkörébe? Férgekhez a közembernek, még a tudósnak is igen nehéz erre a kérdésre mindenkit kielégítő és megnyugtató választ adni. A közbeszéd a féreg szóval sokféle dolgot jelöl; nemcsak a farkast hívja toportyánféregnek, hanem néha még az embert is féregnek minősíti.

Férges lehet az alma is, a borsó is, sőt a búza is a magtárban s a székely a sok egyéb kártékony lény között az egeret is féregnek hívja. A közember tehát a madár, az emlős, a bogár fogalmát egészen a tudományos gondolkozás követelményei szerint használja, férgen azonban javarészt minden rosszféle, kártékony lényt ért. Vajjon mindenkoron tisztában volt-e és tisztában van-e ma is a tudós állatbúvár azzal, hogy mit tekintsen féregnek?

Alig van az állatvilágnak még egy állatköre, melynek tudománytörténelme annyira mozgalmas volna, mint a férgeké. Azóta, hogy Linné az állatvilág rendszerét megalkotta, hol lemorzsolódott a Linné által idesorolt állatok egyrésze, hol pedig ellenkezőleg itt is, ott is nőtt a kör terjedelme.

Azonban még ma sem állapodtak meg a tudósok végérvényesen abban, hogy minő állatokat soroljanak a férgek közé s így természetesen férgekhez is tudják világosan megmondani, hogy mi az idetartozó állatok közös jellemvonása. Még ma is elterjedt szokás, hogy azokat az újonnan felfedezett állatokat, melyeket más állattörzsbe nem tudnak elhelyezni, férgek közé csapják be. Ezért sokan nevezik a férgek állattörzsét a zoológia lomtárának.

Ez és a hasonló kijelentések azért igen sajnálatosak, mert a lomtárba rendszerint a hasznavehetetlen, az elavult dolgokat szokták helyezni, már pediglen a férgek állatkörébe rendkívül sok olyan állat tartozik, melynek vizsgálata az élettudomány továbbvitelére sokkal nagyobb haszonnal volt, mint akár az emberre vonatkozó összes férgekhez búvárlatok.

Gondoljunk csak példának okáért Van Benedennek és Boverinek a ló bélgilisztáján végzett azokra a nagyhírű vizsgálataira, melyek nélkül a csirasejtek jelentőségével, a megtermékenyítés kérdésével s az egyénfejlődés alapvető problémáival ma sem volna tisztában az élettudomány. Vagy, hogy mi, magyarok, másra ne gondoljunk, jussanak eszünkbe a mi nagy életbúvárunknak, Apáthynak azok a világhírű vizsgálatai, melyeket a piócák idegrendszerén végzett s amelyek nélkül Apáthyig az idegélettan az idegrendszer alkatát s a férgekhez hivatását illetőleg sötétben tapogatódzott.

Sokkal inkább jellemzi a férgek állatkörét a hozzája kapcsolódó sokféle tudományos mozgalom.

Jó előkészítés minden típusú férgekhez

Mennyit is változott Linné óta a tudományos gondolkozás! Akkor még azt tanították, hogy csak 6 állatosztály létezik: emlősök, madarak, kétéltűek, halak, rovarok és férgek. Milyen biztosan állították a férgek jellemzéseként akkor azt, hogy ezeknek csak egyetlen kamrával ellátott, előkamra nélküli szívök, hideg, fehér a fascioliasis invázió forrása van, azonban nincsenek érzőszerveik, egyenest: szarvaikhanem csak érzőfonalaik.

Másrészt azonban a hosszú időn át véglénynek tartott, majd pediglen az ízelt lábúak közé sorolt kerekesférgeket és az egy egész évszázad hosszáig a kagylók közé sorolt karlábúakat a férgek közé osztották be férgekhez a mohaállatokkal hozzák rokonságba.

Gyógyszerek mindenféle parazitára

Újabban azonban a mohaállatocskákat a karlábúakkal együtt kiveszik a férgek köréből és a Molluscoideák férgekhez állatkörébe sorolják.

A tudomány történelmében megtörtént az is, hogy az életmódjukat véve figyelembe, az élőlények testében élősködő szervezeteket, féregszerű állatokat, mint példának okáért a férgekhez, a bélférgek csoportjába osztották be; Baer és Leuckart alapvető munkásságára volt szükség, hogy ezek a súlyos tévedések kiderüljenek. Ha néha mégis még ma is bélférgekről beszélünk, az már csak élettani értelemben veendő, éppúgy, mint ahogy szárazföldi állatok, vagy víziállatok neve alatt sem foglal össze ma már senki határozott rendszertani állatcsoportokat.

A dolgoknak ilyen állása mellett nem csoda, hogy a férgek törzsébe tartozó egyes osztályok rokonsága s a férgek egész állatkörének az állatok többi köreivel való rokonsága még nincs elfogadható módon kiderítve. Sokan, egyes férgeknek meduzákkal, másoknak pedig Cuvier nyomát követve az ízeltlábúakkal való rokonságára mutatnak rá.

Más búvár tagadólag rázza a fejét az ilyen állításokra s azt mondja, hogy a legközelebbi rokonok a tüskebőrűek, melyeket sugárszerűleg összenőtt féregtelepnek tekint. Hibás ez a felfogás!

férgekhez

Az ötödik s a hatodik búvár megegyezik ugyan abban, hogy a férgek a gerincesekkel vannak legközelebbi rokonságban, a kapcsot azonban az egyik a férgekhez Nemertinia másik pedig a nyilférgekben Chaetognatha véli felfedezni. A búvárok másik csoportja nem a kifejlett állatoknak ilyen, vagy amolyan fokú hasonlatosságát veszi tekintetbe, hanem azt vizsgálja, hogy különböző állattörzsek álca állapotai hogyan hasonlítanak egyes férgek kifejlett képviselőihez, vagy éppen egyes féregálcákhoz.

Némelyek példának okáért arra férgekhez rá, hogy egyfelől a puhatestűek, a mohaállatocskák, férgekhez gyűrűs- a csillag- és az örvényférgek álcája, másfelől pedig a kifejlett kerekesférgek között milyen nagyfokú hasonlóság van, s így az említett állatcsoportok közös őséül valamely kerekesféregszerű lényt, a trochophorát jelölik meg l. Troctophora-álca, mint a férgek közös ős álcaalakja.

Laposférgek Készítmények lapos férgekhez, Gyűrűsférgek Bélféregből több is van, néhány fajtájuk képes még a véráramba is bejutni. Hogyan jutnak a szervezetünkbe, és melyek a bélférgesség tünetei? A paraziták puszta jelenlétükkel a férgekhez, az epevezeték vagy a nyirokerek elzáródását okozhatják. Súlyos fertőzés esetén a testet fontos tápanyagoktól fosztják meg, ami könnyen alultápláltságot eredményezhet. Néhány fajtája vérzést idéz elő a bélben, aminek következménye a folyamatos kis mennyiségű vérvesztés miatt kialakuló vérszegénység.

A Polygordius trochophora álcája. Ezzel a megállapítással szemben azt az ellenvetést lehet tenni, hogy különböző állatcsoportok álcái az életmód és a környezet megegyezősége alapján alkatukban is igen nagy hasonlatosságra tehetnek szert. A trochophora, a férgeknek és puhatestűeknek szabadon úszó közös álcaalakja. Vizsgáljuk meg ennek az álcának összekapcsoló jelentőségét a Haeckel által felfedezett biogenetikus alaptörvény fényében. A Haeckel-féle törvény azt mondja, hogy az egyedfejlődés a fajfejlődésnek rövid megismétlése.

Ha ezt a törvényt kissé bővebben körülírjuk, arról van benne férgekhez, hogy a ma élő állatok egyéni fejlődésének egyes szakaszai bizonyos tekintetben az ősök állapotaihoz, fejlődési fokaihoz hasonlítanak. Ebből férgekhez most a trochophora-esetre vonatkozólag nem következik egyenesen az, hogy a trochophora-körbe tartozó állatok ősei a mai trochophoráéhoz hasonló fejlődési fokon ivarérettségre jutottak volna, tehát valójában éppen ilyen ősöktől származtak volna le, hanem az adott jelenségből éppen csak arra következtethetünk, hogy az ősök is egyedfejlődésükben átmentek a trochophora-álca fokán, tehát hogy a trochophora mindig csak álca volt.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Ehhez az ős álca alakhoz a mai örvényférgek úgynevezett Müller-féle lárvája hasonlít a legjobban. A Müller-féle álca, mint a Polycladidák álcája. Az pediglen nagyon valószínű, hogy igen sok féregnek, legalább is a métely- és galandférgeknek örvényféregszerű ősük volt.

férgekhez

De a meglehetősen egyszerű lárvaállapoton áteső zsinórférgek is ebbe a körbe tartoznak bele 3. Sisakálca: Pilidium Ide sorolhatók még a kifejlett állapotukban is a trochophorára emlékezető kerekesférgek.

Tabletták férgekhez n, Levamizol – Wikipédia

A legjellegzetesebb trochophora-álcával a gyűrűs- és csillagférgek fejlődésében találkozunk, melyeknek szelvényezettsége az örvényférgekben már mutatkozó kezdeti állapotokból könnyen levezethető. Emlékeznünk kell másrészt arra a felfogásra, mely az örvényférgeket sugaras alkotású, szabadon úszó ősöktől és pediglen a bordásmeduzák bizonyos csoportjaitól származtatja.

Ilyenképpen tehát a tömlősöktől a legalsóbbrendű férgekhez a bordásmeduzákon át kapunk kapcsolatot s viszont ezekből a magasabbrendű férgeket, a gerinces-ősökhöz hasonló gyűrűsférgeket vezethetjük le könnyűszerrel.

Kiesnek ebből a leszármazásvonalból a fonálférgek s a velük rokonságban lévő Nematomorpha-csoport képviselői, mivel ezeket a férgek többi csoportjaival sem alkatuk, sem pedig egyénfejlődésük menete alapján nem tudjuk rokonságba hozni.

Rauter M. Így pl. Lássuk ezekután közelebbről azt, hogy a férgek miben különböznek fölfelé is meg lefelé is a szomszéd állattörzsektől.

A tömlősöktől, mint sugaras szimmetriájú állatoktól jól megkülönbözteti kétoldalas részarányosságuk, a has és a férgekhez elkülönödése. Fölfelé azonban e tekintetben csakis a tüskebőrűektől különböznek, mert a többi állatkörök tagjai is éppúgy kétoldalasan részarányosak. A tömlősöktől megkülönbözteti bőrizomtömlőjük, hasoldalon fekvő idegtörzspáruk, agydúcok, sajátlagos kiválasztórendszerük nephridiumaikmásodlagos testüregük és a csirasejteknek a bőrtől és testtől független, rendszerint a másodlagos testüreggel kapcsolatos fejlődése.

Különleges vonása a magasabbrendű férgeknek a test szelvényezettsége és a szelvények egyformasága homonomia. Ezzel szemben a férgeknél magasabbrendűekben a szelvények különneműek heteronomiafejük képződik s a testüreg nincs a szelvényekre szorítkozva, hanem átfut az egész testen.

Férgekhez bőr általában férgekhez s azt rendszerint, ha máskor nem, legalább az álcafokon — csilló borítja. Ez alól az általános törvényszerűség alól csak a fonálférgek veendők ki, melyekben sem kívül, sem belsejükben csillós hámot nem lehet találni s ebben az ízeltlábúakkal egyeznek meg. A bőr rendszerint egyetlen hámsejtsorból alakul, melynek külső felülete az örvény- és zsinórférgek kivételével cuticulát, többé-kevésbbé vastag chitines, vagy szarúnemű hártyát fejleszt, melynek kettős rendeltetése van; egyfelől szemölcsök a fórum nyelvén szab a testnek, másfelől pedig sérülésektől védelmezi az állatot.

Általános jellemzés

Igen gyakori jelenség az, hogy a hámsejtek között mirigysejtek helyezkednek el. Ezek nyálkát termelnek, amely igen gyakran vastag réteggel vonja be a testet, vagy azért, hogy szemét ne kerüljön a hámsejtekre, vagy pedig azért, hogy az állatot ellenségtől védje, azonkívül pedig a bőrt nedvesen is tartja, ami különösen a szárazon élő férgek férgekhez elkerülhetetlen.

Ezek a bőrváladékok a csőlakó férgek számára arra is valók, hogy belőlük lakócső készüljön, amely elmeszesedés útján igen megkeményedhetik s így nagy ellentálló képességre tehet szert.

A bőrrel rendszerint férgekhez kapcsolatot tart fenn a bőralji izomzat, amely körben, illetőleg alatta hosszában futó izomrostoknak hálózatából képződik, és ú.

Jó tabletták mindenféle férgekhez, Mi a férgek ellen? Az anthelmintás gyógyszerek különböző típusú helmintiózis kezelésére használatosak - a paraziták károsítják a szervezetet. Ezek az alapok lehetnek. Mivel ez a parazita ivartalanul szaporodik, minden alkalommal Antiparazita szerek — ha annyira elszaporodtak, és már tüneteket okoznak.

Ez az ú. S mivel helyváltoztató szervek hiányoznak, a test igen gyakran kigyózik, vagyis hullámszerűen mozog, akár függélyes, akár pedig a vízszintes síkban. Más férgek helyváltoztatásra a testből csonkmódjára kiemelkedő bőrrészleteket: ú. Viszont egyesek, különlegesen pediglen az élősködő életmódot folytató alakok, szívókorongjaikkal haladnak tovább. A férgek igen gyakran harántul tagoltak: szelvényezettek, vagy gyűrűzöttek. A test gyűrűi rendszerint unos-untalan egyforma szervekkel vannak ellátva, férgekhez mondjuk: homonomok lásd a földigilisztát 4.

A Földi giliszta Lumbricus herculeus Sav. A szelvények egyformasága a külső férgekhez is meglátszik, amint azt a földigiliszta példája tanítja, mert a gyűrűk véges-végig egyformák.

Azonban bensőleg is ugyanilyen egyformaság uralkodik a szervek tekintetében. Minden gyűrű ugyanazon szervvel van ellátva. Mindenikben találunk például egy pár kiválasztószervet, egy pár idegdúcot, esetleg egy pár csiraszervet és egy-egy izomszelvényt. Csak az első szelvény, az állatnak úgynevezett fejtájéka különbözik a rajta kifejlődő érzékszervek, meg a benne kifejlődő agydúc alapján a törzstájéktól.

Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. Míg azonban a vírusok más végrehajtható programokhoz vagy dokumentumokhoz kapcsolódnak hozzá illetve válnak részeivé, addig a férgeknek férgekhez szükségük gazdaprogramra, önállóan fejtik ki működésüket.

A férgek idegrendszere fejlettebb, mint a tömlősöké. Az idegsejtek rendszerint idegcsomókat formálnak, melyeket dúcoknak: ganglionoknak nevezünk. A dúcokból az idegsejtek, vagy dúcsejtek parazitákból készült készítmények csecsemők számára formálódott nyújtványai, mint idegek hatolnak a test különböző tájaira.

Az alsóbbrendű férgekhez rendszerint a fej, vagy nyaktájékukon két szimmetrikus dúcuk van, melyekből férgekhez hason két hosszanti ideg fut végig. A Tejfehér planária, Dendrocoelum lacteum O. A gyűrűsférgek, mint magasabbrendű állatok idegrendszere lényegesen különbözik ettől az egyszerű állapottól. Az idegrendszer itt is a bél alatt, a hason húzódik végig, azonban minden gyűrűben, vagy szelvényben egy-egy pár idegcsomó az úgynevezett hasdúcpár található.

A ganglion-párok megfelelő idegekkel harántul is, hosszában is össze vannak kötve s így a hasidúcpár-sor létra- vagy kötélhágcsószerű alkatot mutat. A dúcpár-sorozatnak legerősebben fejlett tagjai az első törzsszelvénybe esnek s ezeket, mint garatalatti-dúcokat különböztetjük meg, szembeállítván velük a garatfeletti, az úgynevezett agy, vagy cerebralis-dúcpárt. A két agydúc egymásközött is, meg a garatalatti dúcokkal is össze van kötve férgekhez így a garat körül úgynevezett garatgyűrű képződik, melybe tehát négy dúc van beiktatva.

A testnek minden egyes dúcából, mint központból a szomszédos testrészbe, mint kerületbe idegek futnak ki, melyek az izomzatot, a mirigyeket és az érzékszerveket látják el ágakkal. Csodálatosképpen ettől az idegrendszertől függetlenül már a férgekben kialakult egy másik idegrendszer, mely a bélfalat ágazza be s melynek dúccsomói szintén a bélfalban találhatók; ezt az idegrendszert autonom- vagy sympathikus idegrendszernek nevezzük. A férgek érzékszervei nem a rendszertani foknak megfelelően mutatnak kisebb vagy nagyobb bonyolódottságot, tökéletlen vagy tökéletes fejlődést s így nem igen találkozunk általánosítható formákkal, hanem sokkal inkább az érzékszervek tökéletessége azzal függ össze, hogy az egyes állatfajok minő körülmények között élnek s az élet férgekhez szemben minő feltételeket szab.

Így példának okáért szemekkel aszerint vannak ellátva, hogy mennyiben élnek férgekhez vagy kevésbbé szabad életmódot s táplálékuk után mennyiben kóborolnak többet vagy kevesebbet. Eszerint az állatok belsejében élősködő, vagy más sötétben élő lények szeme a használatlanság következtében, tekintet nélkül a rendszertani fokra, elcsökevényesedik vagy nyomtalanul el is tűnik.

A bélről kevés általánosat mondhatunk. A tömlősökben a bélcsőnek csak egyetlen nyílása van, amely a táplálék lenyelésére s az emészthetetlen salakrészek eltávolítására egyaránt használatos. A férgek nagy részében ezzel szemben a szájnyílással ellentétes részen utólagosan végbélnyílás alakul ki, melyen a táplálék salakja távolodik el. Csupán a laposférgekben hiányzik még ez a nyílás. Végbélnyílásnélküliek: Aprocta. Az élősködő férgek egynémelyikével megtörténik az, hogy bélcsövet egyáltalán nem is fejleszt.

Férgek eszközei férgekhez, Férgek szamuzetes. A száműzetés kertje - Bárkaonline

Ezek élete abban a kényelemben telik el, hogy nem kell emészteniök, mert a gazdaszervezet megemésztett tápnedveit a bőrükön át fel tudják szívni. A szabadon élő férgek bele vagy zacskószerű űr, vagy pedig másutt elágazó csőrendszer, mely hálózatot formál; a gyorsan emésztőké bele keskeny és rövid, a lassan emésztők pedig, amelyek egyúttal egyszerre nagyobb mennyiségű táplálékot szoktak felvenni, tágas, igen gyakran tárolókamrákkal fülkézett.

Hesse a bélcső terjedelméről megállapította, hogy ez az állat termetével és testméretével mindig párhuzamban áll. Mentül nagyobb és felületében mennél tagozottabb: férgekhez, vagy fülkésebb valamely állat bele, annak teste is annál nagyobbra nő.

férgekhez

Lásd például a férgekhez Planaridákat az ő ágas belükkel szemben a piciny egyenesbelű örvényférgekkel. A bélcső tökéletesedésével lépésről-lépésre együtt halad a vérérrendszer fejlődése.

Az alsóbbrendű férgekben még nem képződnek vérerek s a testben egyáltalában semmiféle nedvkeringési rendszer nem alakul ki. Némelyekben a vérereket a bél és a bőrizomtömlő között képződő résrendszer helyettesíti, mely vagy a középső csiralemezben fejlődik és férgekhez akkor másodlagos testüregnek, vagy cölomának nevezzük, vagy pedig a nélkül is kialakul s akkor rés- vagy blastocöl-rendszernek nevezzük.

Némely féregben a résrendszer és a vérérrendszer együtt található.

férgekhez

A vérerek rendszerint pirosasra színezett vérrel vannak telve. Az erek vastagabb szakaszaikon vagy szív módjára lüktetnek, vagy a hosszabb csövekben féregszerű mozgás: peristaltika űzi előre a vért.

Ez a háti értörzsben hátulról előre kering. Lélekzőszerv gyanánt rendszerint az egész testfelületet használják. Némely gyűrűsféregben azonban kopoltyúszerű függelékek lépnek fel, melyek nem egyebek, mint testfelületmegnagyobbodások.

A kopoltyúk tökéletesen fejlett férgekhez zárt vérérrendszert kívánnak meg. Viszont pedig a mindenütt működő bőrlégzés a bőrnek még az esetben is nedvesen tartását: nyálkával való bevonását teszi szükségessé, ha az állat a szárazon levegőből lélekzik l. Az anyagforgalom bomlási termékeit a nitrogéntartalmú gyüledékeket, melyeket összefoglaló néven húgyanyagoknak nevezhetünk, a kiválasztószervek különítik el és távolítják el a szervezetből. Ezek az alsóbbrendű férgekben, valamint a trochophoraszerű álcákban ú.

Férgekhez protonephridium-ok fa módjára férgekhez csövecskék, melyek vagy egyenest a szabadba, vagy pediglen a bélcső vég- vagy kezdeti szakaszába torkollanak. A csövek elágazódásuk során mind vékonyabbá és vékonyabbá válnak s a végükön egy-egy kiszélesedő tölcsérben fáklya módjára, lobogó és kurta ostort formáló csillópamattal vannak felszerelve. A férgekhez tölcséres végsejteket e miatt a csillópamat miatt, illetőleg annak lobogó, lángszerű mozgása miatt, lángsejteknek nevezzük, s ezt a lángsejtes, vagy zártcsövű kiválasztórendszert, mint protonephridiumot megkülönböztetjük a gyűrűsférgek nyitott tölcsérű csőrendszerétől, mint metanephridiumtól.

Az alsóbbrendű férgek protonephridiumai ágazataikkal a szövetek közé vannak beágyazva, a magasabbrendűek metanephridiumai azonban a nyílt tölcsérükkel a másodlagos testüregből vagy coeloma-üregből indulnak férgekhez kanyarulatos lefutás után a közeli testfalat átfúrván, mindig a szabadba nyílnak.

A szaporodás terén tüdőparaziták nagyfokú változatosságokkal találkozunk.

Navigációs menü

Az alsóbbrendűeket csodálatosképpen igen fejlett párzószervek jellemzik, a magasabbrendűekben azonban egyszerű alkatúak az ivarszervek. A szaporodás módja igen sokféle. Ismerünk bimbózást, átalakulást metamorphosisnemzedékek váltakozását metagenesisélősködést, mely a tojástól a halálig tart, élősködést, mely csak az öregkorban következik be, élősködést, mely csak a fiatal korra vonatkozik és végül férgekhez egész életen át szabad életmódot.

S mindez nem csodálatos, ha meggondoljuk azt, hogy az állatok minő sokfélesége tartozik a férgek törzsébe.

Lehet, hogy érdekel